- Hol található a burkolandó helyiség, felület? Beltérben vagy kültérben?
- Fontos az aljzat helyzete is?
- Milyen az aljzat anyaga?
- Milyen a burkolat anyaga?
- Fűtött-e az aljzat vagy sem?
- Milyen mechanikai terhelés éri a padlóburkolatot?
- Folyik- e vízzel kapcsolatos tevékenység a helyiségben?
- Burkolólapok típusai
Hol található a burkolandó helyiség, felület? Beltérben vagy kültérben?
Vannak olyan ragasztók, mint pl. a legtöbb diszperziós (vödrös) ragasztó, amelyeket csak beltérben alkalmazhatunk. A csak beltérbe ajánlott ragasztókat ne használjuk kültérben, mert a burkolat nem lesz fagyálló. A fagyálló ragasztók természetesen már használhatók bel- és kültérben egyaránt.
Nagyon fontos tisztázni azt a kérdést, hogy milyen ragasztókat használjunk kültéri burkolatok ragasztására.
Vajon elegendő egy egyszerű fagyálló ragasztó, vagy ennél valamivel több kell? Mit is jelent, ha egy ragasztót fagyállónak nevezünk?
Tulajdonképpen azt, hogy a vonatkozó szabványokban előírt számú fagyasztási-olvasztási ciklus után a ragasztó húzó-tapadó szilárdsága eléri vagy meghaladja a 0,5 Mpa-t.
A valóságban a burkolatot és vele együtt a ragasztót a fagyáson és olvadáson kívül érik olyan terhelések, amelyek magasabb követelményekkel állítják szembe, mint pusztán a fagyállóság.
Talán a legveszélyesebb terhelés, -amely a kültéri burkolatokat érheti, -a hirtelen hőmérsékletváltozások, az úgynevezett hősokkok. A mai hőmérsékleti viszonyok között gyakran előfordul, hogy ilyen hősokk éri a burkolatot. Például nyáron a burkolatot tűzi a nap, amely ennek hatására - színétől függően - akár 40-50 C-ra is felmelegedhet, majd kialakul egy nyári zápor, amely a burkolatot pillanatok alatt több tíz fokkal lehűti.
Ilyenkor a hirtelen hőmérsékletváltozás hatására a burkolat, az alatta lévő ragasztó, valamint az aljzatbeton elmozdul, összehúzódik. A probléma abban áll, hogy a burkolat, a ragasztó és az aljzatbeton hőmozgása lényegesen eltér egymástól, úgynevezett hőtágulási együtthatójuk különbözik.
Emiatt a burkolat-ragasztó-aljzat szerkezetben feszültségek keletkeznek, amit a ragasztónak a burkolat felválása nélkül kell tudnia elviselni. Ezt az egyszerű fagyálló ragasztók- főleg a nagyformátumú 20X20 cm-nél nagyobb, ráadásul esetleg sötét lapok esetében - károsodás nélkül nem viselik el.
Ezért a legbiztonságosabban akkor járunk el, ha úgynevezett méretváltozásra képes, flexibilis ragasztót használunk. Fontos figyelembe venni azt is, hogy minél nagyobb a méretváltozási képessége a ragasztórétegnek, annál nagyobb biztonságban tudhatjuk burkolatunkat.
Még egy fontos szempont, amelyet kültéri burkolatok készítésekor figyelembe kell venni: a burkolat ragasztóágyba helyezése után a lap és az aljzat közötti teret a ragasztónak 100%-osan ki kell töltenie. Ezt hívják üregmentes ragasztásnak. Ha ugyanis a burkolat alatt üregek maradnak, azok a fugákon keresztül feltöltődhetnek vízzel. Amikor ez a víz megfagy, térfogatváltozása olyan feszültségeket gerjeszthet, amelyek a burkolat felválását okozhatják.
Üregmentes fektetésre két módon van lehetőségünk. Az egyik, hogy a ragasztót nemcsak az aljzatra, hanem a burkoló lapra is felhordjuk, amit "kétoldalas ragasztásnak" hívnak.
A másik, hogy úgynevezett folyékony ágyas ragasztót használunk. Ez esetben a ragasztót csak az aljzatra kell fogas kenőlappal felhordani. A burkolólapot a ragasztóágyazatra helyezzük úgy, hogy a ragasztó teljesen szétterüljön a lap alatt, kitöltve így a lap és az aljzat közötti teret.
Fontos az aljzat helyzete is?
A ragasztók többsége általában egyaránt alkalmas mind falakon, mind padlókon való ragasztásra, ez alól csak néhány diszperziós ragasztó kivétel, amelyeket csak falakra lehet használni, valamint a folyékony ágyas ragasztók, amelyeket csak padlóra történő ragasztáskor lehet alkalmazni.
Milyen az aljzat anyaga?
Családi házak és lakások építésénél a padlóburkolatok alatt leggyakrabban cementkötésű betonaljzatokat használnak, a falaknál mész-cement vakolatokat, gipszvakolatokat és gipszkarton lapokat. Mivel a ragasztók általában cementtartalmúak, a gipsztartalmú vakolatokat, gipszkarton lapokat minden esetben alapozni kell ragasztás előtt.
A gipszkarton lapokra történő burkolásnál minden esetben flexibilis ragasztót használjuk. Meglévő lapburkolatokra történő ragasztáskor először alapozni kell - pl. Mapeprim Sp-vel - majd azután lehet ragasztani flexibilis ragasztóval.
Milyen a burkolat anyaga?
A kerámialapok nedvességfelvevő tulajdonsága eltérő, ezért a ragasztó kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe kell venni. Például a mázaskerámia burkolatok - csempék általában nedvszívóak, ezért beltérben gyakorlatilag bármilyen csemperagasztóval ragaszthatóak.
A tömörre égetett ún. greslapok vízfelvétele közelít a nullához, ezért a megfelelő tapadás elérése érdekében csak flexibilis ragasztóval javasoljuk ragasztani.
A vékony, világos színű márvány- és gránitlapokat csak fehér ragasztóval ragasszuk.
Az elszíneződésre hajlamos márványlapok fektetésére minden esetben gyorskötő ragasztót használjunk. A nedvességre érzékeny márvány-, műmárvány és műgránit lapokat csak poliuretán ragasztóval szabad ragasztani.
Fűtött-e az aljzat vagy sem?
Fűtött aljzatokra csak a flexibilis ragasztóval lehet ragasztani, és csak akkor, ha az előzetes felfűtési ciklusokat elvégezték.Milyen mechanikai terhelés éri a padlóburkolatot?
Lakásokban ritkán fordul elő nagyobb terhelés, ez esetben bármilyen - az előzőeknek megfelelő - ragasztótípus alkalmazható. Egyedi esetben, ha kivételesen nagy igénybevétellel számolunk, flexibilis ragasztót kell használnunk.
Lakásokban általában csak a garázsok burkolatát éri a gyalogos terhelésnél nagyobb mechanikai terhelés. Ilyen helyeken a burkolatot üregmentesen fektessük, folyóágyas ragasztóval vagy flexragasztó kétoldali kenésével.
Folyik- e vízzel kapcsolatos tevékenység a helyiségben?
Vizes helyiségek a konyhák, fürdőszobák, WC-k. Ezekben a helyiségekben olyan ragasztókat kell alkalmazni, amelyek nagyon jól bírják a nagyobb vízterhelést, és a kent vízszigeteléseken is megfelelő tapadást biztosítanak.
Az ilyen ragasztók kiválasztásához bővebben alábbi táblázatunk ad segítséget.
Fal és padló
folyamatos vízterhelésnek kitett felületeken
|
Burkolat típusa |
Medence-burkolólap |
Üvegmozaik |
| Szigetelés | MAPELASTIC + MAPEBAND | MAPELASTIC + MAPEBAND |
| Ragasztás | KERAFLEX vagy KERABOND + ISOLASTIC (kétoldalas kenéssel!) | KERABOND (fehér + ISOLASTIC |
| Fugázás | KERAPOXY vagy KERACOLOR FF FLEX + FUGOLASTIC | KERAPOXY vagy KERACOLOR FF FLEX + FUGOLASTIC |
| Dilatáció | PRIMER FD + MAPESIL AC | PRIMER FD + MAPESIL AC |
A célnak megfelelő ragasztóanyag kiválasztása a padlóburkolat használata során sok kellemetlenségtől kímélhet meg a lakások tulajdonságait, és tartósságával gazdasági előnyöket is jelent.
Burkolólapok típusai
Burkolólapok típusai:
- mázas kerámia padlólapok (vízfelvételi csoportok szerint eltérő lapok)
- hálóra vagy papírra kasírozott kerámia anyagú mozaikburkolatok
- ún. gresporcelán lapok, kőporcelán lapok
- üvegmozaikok
- hasított burkolólapok
- Cotto-burkolólapok
- természetes kövek mint márvány, gránit, mészkő
- műmárvány, műgránit lapok (agglomerátok)
- terazzo-lapok
Hidegburkolás, csempézés, járólap lerakása



